Előző posztunkhoz hasonlóan - melyben az 5 legjobb háborús filmet kerestük - a világtörténelem legnagyobb hadvezéreinek kiválasztása is kemény feladat elé állított bennünket. Bár segített némileg a történelemtanári végzettség (egyikünk esetében), így sem volt egyszerű feladat az elmúlt 5 évezred sok ezernyi sikeres hadvezérének megvizsgálása és életútjaik (sikereik, vereségeik) összevetése. A végeredmény két ókori, két újkori és egy XX. századi hadvezér lett, melyhez a ráadásban (melyet lehetővé tesz belső szabálykódexünk) egyetlen középkori hadvezért is hozzátettünk. Így végül 4 külföldi és 2 magyar katonai vezetőről olvashattok a szerintünk legnagyobbak listáján. Lássuk tehát:

5. Erich von Manstein

A Wehrmacht legtehetségesebbnek tartott német tábornoka, Erich von Manstein (1887-1973) végigharcolta a második világháborút, melynek több nagy hadműveletében is fontos szerepet játszott. Maga Adolf Hitler is elismeréssel tekintett Mansteinre és képességeit dícsérve szólt róla nem egyszer. Manstein tábornokként vett részt Lengyelország legyőzésében, majd ő készítette el a háború egyik legsikeresebb haditervét, Nyugat-Európa lerohanására; ez volt a Sarlóvágás („Sichelschnitt”). A Szovjetunió lerohanásakor hadtest-, majd hadsereg parancsnok. Karrierje egyik legnagyobb haditette Szevasztopol és a Krím elfoglalása volt 1942-ben. A sztálingrádi német vereség után az utolsó német sikerek is hozzá köthetőek, például Harkov és Belgorod átmeneti visszavétele. A háború után a NATO egyedül őt kérte fel a III. Birodalom tábornokai közül a nyugat-német hadsereg felállításának megsegítésében.

4. Nagy Sándor

Az ókori történelem rengeteg kiváló hadvezérrel ajándékozta meg az emberiséget akik közül győzelmeinek számát tekintve kiemelkedik a Krisztus előtti negyedik században világbirodalmat építő III. Alexandrosz, azaz Nagy Sándor. A Krisztus előtt 334-ben még csak alig 22 éves fiatalember, - Makedónia uralkodója és az egész Hellasz vezetője - egy alig 48 ezer fős sereggel támadt a korabeli világ legnagyobb birodalmára, Perzsiára. Falanx harcmodorban küzdő, de jelentős lovassággal is rendelkező hadereje sorra győzte le a perzsákat Granikosznál, Isszosz mellett, végül Gaugamélánál. Indiára is csapást mért, ám az Induson túlról végül hazatért, katonái lázongása miatt. Több, mint egy évtizeden keresztül tartotta egyben birodalmát, de közben féktelen életmódja legyengítette szervezetét. Alig 32 évesen ragadta el a halál, Kr.e. 323-ban. Halála pillanatában ő volt a Föld legnagyobb hatalmú embere és legsikeresebb valaha élt hadvezére.

3. Hunyadi János

Listánk egyik magyar tagja, a törökverő Hunyadiak legkiválóbbja, Mátyás király apja és Nándorfehérvár hőse: Hunyadi János (1407-1456). A havasalföldi (vélhetően kun) felmenőkkel rendelkező Hunyadi, 9 éven keresztül szolgálta katonaként (és hadvezérként) Luxemburgi Zsigmond későbbi német-római császárt, majd az akkoriban alig 16 éves I. Ulászló szolgálatába állt: hatalomra segítette, majd hűen szolgálta egészen annak korai haláláig. 1441 és 1444 közt Rácországban (Szerbia) majd Erdélyben (szebeni csata), majd a bolgárok földjén aratott sorozatos győzelmeket a törökök felett. Legendás hosszú hadjáratában mélyen betört az Oszmán Birodalomba és egészen Várnáig hatolt. Ott ugyan királya I. Ulászló elesett, ám ezt követően Hunyadi a Magyar Királyság kormányzója lehetett.  Élete utolsó nagy katonai bravúrjaként 1456 nyarán bejutott seregével az ostrom alatt álló Nándorfehérvár várába, majd onnan kitörve elfoglalta a török ágyúkat és azokkal lövette II. Mehmed 50-60 ezres hadát. Végül a csata után pestis vitte el, de neve örökre egybefonódott a hősies helytállással és a katonai zsenialitással.

2. Julius Caesar

Az ókor másik nagy alakja a római történelem legkiemelkedőbb hadvezére, Caius Iulius Caesar volt. Alig 30 évesen már egy egész provinciát igazgatott (Hispania Ulterior), majd 10 évre rá a Római Birodalom három leghatalmasabb embere közé emelkedett (első triumvirátus). Gallia meghódításával bizonyította katonai rátermettségét és több tucat győzelmével különleges hadvezéri képességeit. Kre. 49-ben Pharsalusnál legyőzte legfőbb riválisát Pompeiust, majd újabb győzelmekkel biztosította Rómát arról, hogy ő a birodalom történetének legnagyobb katonai vezetője. Kr.e. 47-ben diadalt aratott II. Pharnakész pontuszi király serege felett is, mely győzelméről csak ennyit írt a szenátusnak (hadijelentésként): Veni vidi, vici (jöttem, láttam, győztem). Harcolt Afrikában, Ázsiában, Európában, három kontinensen maradva legyőzhetetlen. Kr.e. 45/44-ben már teljhatalommal uralkodott a Római Birodalom felett és a nép szerette is, ám mivel a szenátust mellőzte, rengeteg ellenséget szerzett magának. Végül maguk a szenátorok ölték meg 23 késszúrással.

1. Napoleon

A neve minden történelmet tanult előtt ismert, katonai zsenialitása nem kérdéses. A hadtörténelem azon kevés hadvezére közé tartozik, aki egészen lentről kezdte katonai pályafutását: végigjárta ugyanis a ranglétrát az egyszerű hadnagytól fel egészen a hadsereg-tábornokig. A korzikai és olasz felmenőkkel rendelkező fiatalember a katonai akadémiáról tüzér-tisztként került ki, majd a nagy francia forradalom alatt kezdte meg felívelő pályafutását. Már 24 évesen, 1793-ban dandártábornok lett, 3 évvel később pedig az itáliai francia seregek főparancsnokává nevezték ki. Mivel ekkoriban szinte egész Európa a francia forradalom elfojtására szövetkezett, Napóleon mindenkivel harcban állt a kontinensen. Küzdött Itáliában, Afrikában és Nyugat-Európában több helyen is. Győzelmei népszerűvé tették, így megkaparintotta a legfőbb hatalmat: 1804-ben Franciaország császára lehetett. Innentől 10 esztendőn keresztül, 1814-es bukásáig sorra aratta győzelmeit Európa-szerte, mintegy 60 csatában diadalmaskodva. Később, 1815-ben egyszer még  visszatért, de a waterlooi csatában (1815 június 18.) végleg legyőzték. Száműzetésekor egy neki feltett kérdésre azt válaszolta: "legbüszkébb az 1805-ös Ausztria feletti austerlitzi győzelmemre vagyok".

Ráadás +1: Görgey Artúr

Hunyadi János mellet, az 1848/49 -es szabadságharc és forradalom legnagyobb formátumú alakját, Görgey Artúrt éreztük leginkább érdemesnek a listára való felkerülésre. Bár megítélése sokáig vitatottnak számított, az elmúlt 30 évben megváltozott a róla kialakult összkép, melyet annak idején sajnos maga Kossuth sározott be (oktalanul). Valójában az eredetileg vegyész végzettségű Görgey zseniális stratégiai-, taktikai és hadvezéri képességekkel vezette a rá bízott magyar honvédseregeket, eleinte a feldunai hadtest tábornokaként, majd főparancsnokként. Egy ideig hadügyminiszter is volt, de igazi hírnevet a tavaszi hadjárat során aratott győzelmeivel szerzett. Katonái tisztelték, beosztottjai szerették és mindig vakon engedelmeskedve teljesítették parancsait. Görgey kétségtelenül legyőzte Ausztriát hadseregét 1849 tavaszán, ám az orosz beavatkozással kialakult háromszoros túlerővel sajnos nem tudott mit kezdeni. Bár Kossuth őt okolta a végső vereségért (önmagát mégsem okolhatta), Görgey a hosszú ausztriai száműzetése után végül visszatelepülhetett Magyarországra (a kiegyezést követő években). Szokatlanul magas korban, 98 évesen hunyt el Budapesten. [07.10.13:10]

----------------------------------------------

Egyik hozzászólónk szerint Napóleon is elárult egy véleményét tükröző listát a történelem legnagyobb hadvezéreiről: Nagy Sándor, Hannibal, Julius Caesar, Gusztáv Adolf, Nagy Frigyes, Savoyai Jenő és Henri de La Tour d'Auvergne (Turenne)

***