Az Amerikai Egyesült Államok legújabb-kori történetében számtalan rossz döntést hozott a kongresszus, miként az egyes elnökök is rengeteg rossz ciklust hagytak maguk mögött. Az 5 legrosszabb amerikai elnökről a Fabius bloggal közösen írtunk előző posztunkban. Ezúttal az amerikai történelem 5 legrosszabb döntését és törvényét kerestük, az 1800-as végétől napjainkig terjedően.

5. Az indiánok kiirtására tett lépések

Az amerikai őslakosság kiirtásának szándéka egészen a XVI. századig (vagyis az 1500-as évekig) nyúlik vissza, amikor a keleti parton kialakultak az első európai, fehér közösségek. Később ezek a telepek megerősödtek és terjeszkedésbe fogtak, melynek során folyamatos konfliktusokba keveredtek az Észak-Amerika nagy területeit birtokló indián törzsekkel (mohikánokkal, a cherokee-, creek-, seminole-, comanche-, apache-, dakota ... stb indiánokkal). Az indiánok pusztítása az USA megalakulása utáni 110 évben vált tömeges méretűvé, vagyis 1783 és 1893 között. Ezen az időszakon belül is az Ulysses Grant nevével fémjelzett, 1869 és 1877 közti elnöki ciklus tekinthető a legkritikusabbnak, amikor George Armstrong Cluster ezerszám mészárolta a nyugati hegyvidék (Montana, Wyoming, Colorado, Utah) indián közösségeit. Mindez Grant elnök támogatásával zajlott, ezért is érdemelte ki a polgárháború egykori tábornoka, hogy az 5 eddigi legrosszabb elnök listájára felkerüljön.  

4. Vietnám megtámadása

A vietnámi háború megindítása mögött komoly gazdasági és katona-politikai érdekek húzódtak az USA -ban, így a lépés nehezen köthető egyetlen adott személyhez. Bár Kennedy 1961 és 1963 közti elnöki ciklusában kezdődött meg a legelső "katonai tanácsadók" Vietnámba szállítása (hogy ott a dél-vietnámi kapitalista erőket támogassák az északi kommunista állammal szemben), valójában inkább a Kennedy megölése után hatalomra kerülő Lyndon B. Johnson -hoz köthető a vietnámi háborúban való amerikai részvétel elrendelése. Kennedy mérsékelni, majd visszavonni tervezte ugyanis az amerikai katonák Vietnámba szállítását, így politikája sértette az akkoriban nagyon jelentős amerikai fegyver-lobbi érdekeit, ami miatt útjában állt a hadsereg, a fegyvergyárosok és háború-párti republikánusok széles csoportjainak. Halála kapóra jött számukra és könnyedén elérték, hogy - a Kennedy megöléséből sokat tanult - Johnson már készségesen támogassa a háború kiteljesedését. A harcokban viszont közel 60 ezer amerikai esett el értelmetlenül, így kijelenthető, hogy az USA történek egyik legrosszabb döntése volt a vietnámi háborúba való beavatkozás. 

3. Irak lerohanása

Az ifjabb Bush elnök azzal írta be nevét a világtörténelembe, hogy önmagát és az Egyesült Államokat nevetségessé téve, 2003 -ban parancsot adott Irak lerohanására arra hivatkozva, hogy annak tömegpusztító fegyverei vannak, holott később erre vonatkozóan semmiféle bizonyítékot nem tudott felmutatni. A gyenge jellemű és korlátolt George W. Bush 2001-es hatalomra kerülésétől kezdve hallgatott mindenben alelnökére, az országot valójában kormányzó Dick Cheney -re. Közös melléfogásuk - melyet tetézett, hogy Szaddam Husszein kivégzése és Irak feldúlása után még sokkal rosszabb helyzet alakult ki a Közel-keleti államban, mint az amerikai beavatkozás előtt - hosszú évtizedekre járatta le az Egyesült Államokat szerte a világban (de főleg a Közel-Keleten). Az iraki háború egyébként közel 4 ezer amerikai és 150 ezer iraki halálos áldozatot követelt 2003 és 2011 között.

2. Az alkoholtilalom elrendelése

Mai szemmel nézve furcsa, sőt érthetetlen lépés volt 1920 januárjában az alkoholtilalom elrendelése, mely 13 évnyi időre (egészen a tilalom 1933-as feloldásáig) hatalmas lökést adott az amerikai alvilág virágzásának. A jogszabály először Volstead-törvény néven lett ismert (Andrew Volstead, vallásos republikánus szenátor - és beterjesztő - után), majd prohibíciós törvényként lett emlegetve, végül a 18. alkotmánymódosítás néven vonult be az USA történetébe. Erkölcsi és részben gazdasági okokra hivatkozva vezette be az alkoholok fogyasztásának tilalmát az USA területén, melyet azonban a társadalom túlnyomó többsége folyamatosan megszegett. Elszaporodtak a titokban működő lokálok (szinte minden amerikai nagyvárosban) és óriási gazdagodást ért el az amerikai olasz maffia is. Ekkoriban, 1925 és 1931 közt uralta Chicagot a történelem leghíresebb gengsztere Al Capone is.  

1. A globális klímaegyezmény felmondása

Bár Donald Trump mindig is a Deep State (titokzatos amerikai háttérhatalom és gazdasági érdekszféra) független harcosának tekintette magát, a 2017 június elsején meghozott szégyenletes döntésével éppen ezt a bizonyos gazdasági érdekszférát támogatta. Az amerikai gyáriparosoknak kedvezve ugyanis az említett napon az USA nevében felmondta a nemzetközi klíma-egyezményben való amerikai részvételt, felgyorsítva ezzel a bolygó pusztulását. Döntése nem egy háborút indított el, nem egy nép kiirtását célozta, vagy az alvilág működését serkentette (mint ahogyan azt eddig felsorolt esetekben láttuk), hanem egy egész planéta hosszútávú romlását és tragédiáját indította el, mégpedig rövidtávú érdekek és a profit-maximalizálás érdekében (nehogy már a milliárdos amerikai gyárosok bevétel-kiesést szenvedjenek a környezetkímélőbb technikai átalakítások kötelező bevezetése miatt). Mindannyiunkat érintő hatása miatt került ez a döntés listánk legelső helyére. [2020.07.25.13:40]

***