Az 5 legrosszabb döntés az USA újkori történetében

2020. július 25. - Jerico

Az Amerikai Egyesült Államok legújabb-kori történetében számtalan rossz döntést hozott a kongresszus, miként az egyes elnökök is rengeteg rossz ciklust hagytak maguk mögött. Az 5 legrosszabb amerikai elnökről a Fabius bloggal közösen írtunk előző posztunkban. Ezúttal az amerikai történelem 5 legrosszabb döntését és törvényét kerestük, az 1800-as végétől napjainkig terjedően.

5. Az indiánok kiirtására tett lépések

indianok.jpg

Az amerikai őslakosság kiirtásának szándéka egészen a XVI. századig (vagyis az 1500-as évekig) nyúlik vissza, amikor a keleti parton kialakultak az első európai, fehér közösségek. Később ezek a telepek megerősödtek és terjeszkedésbe fogtak, melynek során folyamatos konfliktusokba keveredtek az Észak-Amerika nagy területeit birtokló indián törzsekkel (mohikánokkal, a cherokee-, creek-, seminole-, comanche-, apache-, dakota ... stb indiánokkal). Az indiánok pusztítása az USA megalakulása utáni 110 évben vált tömeges méretűvé, vagyis 1783 és 1893 között. Ezen az időszakon belül is az Ulysses Grant nevével fémjelzett, 1869 és 1877 közti elnöki ciklus tekinthető a legkritikusabbnak, amikor George Armstrong Cluster ezerszám mészárolta a nyugati hegyvidék (Montana, Wyoming, Colorado, Utah) indián közösségeit. Mindez Grant elnök támogatásával zajlott, ezért is érdemelte ki a polgárháború egykori tábornoka, hogy az 5 eddigi legrosszabb elnök listájára felkerüljön.  

4. Vietnám megtámadása

vietnam.jpg

A vietnámi háború megindítása mögött komoly gazdasági és katona-politikai érdekek húzódtak az USA -ban, így a lépés nehezen köthető egyetlen adott személyhez. Bár Kennedy 1961 és 1963 közti elnöki ciklusában kezdődött meg a legelső "katonai tanácsadók" Vietnámba szállítása (hogy ott a dél-vietnámi kapitalista erőket támogassák az északi kommunista állammal szemben), valójában inkább a Kennedy megölése után hatalomra kerülő Lyndon B. Johnson -hoz köthető a vietnámi háborúban való amerikai részvétel elrendelése. Kennedy mérsékelni, majd visszavonni tervezte ugyanis az amerikai katonák Vietnámba szállítását, így politikája sértette az akkoriban nagyon jelentős amerikai fegyver-lobbi érdekeit, ami miatt útjában állt a hadsereg, a fegyvergyárosok és háború-párti republikánusok széles csoportjainak. Halála kapóra jött számukra és könnyedén elérték, hogy - a Kennedy megöléséből sokat tanult - Johnson már készségesen támogassa a háború kiteljesedését. A harcokban viszont közel 60 ezer amerikai esett el értelmetlenül, így kijelenthető, hogy az USA történek egyik legrosszabb döntése volt a vietnámi háborúba való beavatkozás. 

3. Irak lerohanása

irak.jpg

Az ifjabb Bush elnök azzal írta be nevét a világtörténelembe, hogy önmagát és az Egyesült Államokat nevetségessé téve, 2003 -ban parancsot adott Irak lerohanására arra hivatkozva, hogy annak tömegpusztító fegyverei vannak, holott később erre vonatkozóan semmiféle bizonyítékot nem tudott felmutatni. A gyenge jellemű és korlátolt George W. Bush 2001-es hatalomra kerülésétől kezdve hallgatott mindenben alelnökére, az országot valójában kormányzó Dick Cheney -re. Közös melléfogásuk - melyet tetézett, hogy Szaddam Husszein kivégzése és Irak feldúlása után még sokkal rosszabb helyzet alakult ki a Közel-keleti államban, mint az amerikai beavatkozás előtt - hosszú évtizedekre járatta le az Egyesült Államokat szerte a világban (de főleg a Közel-Keleten). Az iraki háború egyébként közel 4 ezer amerikai és 150 ezer iraki halálos áldozatot követelt 2003 és 2011 között.

2. Az alkoholtilalom elrendelése

alkoholtilalom.jpg

Mai szemmel nézve furcsa, sőt érthetetlen lépés volt 1920 januárjában az alkoholtilalom elrendelése, mely 13 évnyi időre (egészen a tilalom 1933-as feloldásáig) hatalmas lökést adott az amerikai alvilág virágzásának. A jogszabály először Volstead-törvény néven lett ismert (Andrew Volstead, vallásos republikánus szenátor - és beterjesztő - után), majd prohibíciós törvényként lett emlegetve, végül a 18. alkotmánymódosítás néven vonult be az USA történetébe. Erkölcsi és részben gazdasági okokra hivatkozva vezette be az alkoholok fogyasztásának tilalmát az USA területén, melyet azonban a társadalom túlnyomó többsége folyamatosan megszegett. Elszaporodtak a titokban működő lokálok (szinte minden amerikai nagyvárosban) és óriási gazdagodást ért el az amerikai olasz maffia is. Ekkoriban, 1925 és 1931 közt uralta Chicagot a történelem leghíresebb gengsztere Al Capone is.  

1. A globális klímaegyezmény felmondása

trump.jpg

Bár Donald Trump mindig is a Deep State (titokzatos amerikai háttérhatalom és gazdasági érdekszféra) független harcosának tekintette magát, a 2017 június elsején meghozott szégyenletes döntésével éppen ezt a bizonyos gazdasági érdekszférát támogatta. Az amerikai gyáriparosoknak kedvezve ugyanis az említett napon az USA nevében felmondta a nemzetközi klíma-egyezményben való amerikai részvételt, felgyorsítva ezzel a bolygó pusztulását. Döntése nem egy háborút indított el, nem egy nép kiirtását célozta, vagy az alvilág működését serkentette (mint ahogyan azt eddig felsorolt esetekben láttuk), hanem egy egész planéta hosszútávú romlását és tragédiáját indította el, mégpedig rövidtávú érdekek és a profit-maximalizálás érdekében (nehogy már a milliárdos amerikai gyárosok bevétel-kiesést szenvedjenek a környezetkímélőbb technikai átalakítások kötelező bevezetése miatt). Mindannyiunkat érintő hatása miatt került ez a döntés listánk legelső helyére. [2020.07.25.13:40]

*** 

alsofejlec5.jpg

Az USA eddigi 5 legrosszabb elnöke

Az amerikai elnökök mindig is a nemzetközi politika "reflektorfényében" álltak, így döntéseiket rendszerint sokkal nagyobb figyelem kísérte, mint a Föld többi 200 országának vezetői esetében. Az Ötös listák blog ezúttal az 5 legrosszabb amerikai elnököt kereste. Íme a sorrendünk, a Fabius blog idevágó posztjának felhasználásával:

5. Richard M. Nixon (ciklus: 1969-1974)

Az USA történetének egyetlen lemondatott, pontosabban botrány miatt megbukott elnöke: Richard Milhous Nixon. A jogászból lett katonatiszt (a második világháború alatt a haditengerészet hadnagya), majd Eisenhower alelnöke (1953-1960) tapasztalt és profi politikusként indult az ifjú John F. Kennedy ellen 1960-ban az elnökségért. Akkoriban azonban a lendületes és megnyerő, demokrata színekben induló Kennedy még legyőzte a 4 évvel idősebb, de sokkal nehézkesebb (és feleannyira jóképű) alelnököt. Kettejük közt zajlott egyébként a történelem legelső televíziós elnökjelölti vitája 1960 szeptember 26-án, melyet rossz nyelvek szerint Kennedy csupán külsejével és sármjával nyert meg. Nyolc évvel később aztán eljött Nixon ideje is: az 1968-as zavargások, tüntetések időszakában sikerült magát a rend és stabilitás emberének beállítani, amivel meg is nyerte a 68-as választásokat. Bár kétségtelenül voltak pozitív hatású intézkedései is - mint az űrprogram sikerre vitele (Neil Armstrong Holdra szállása 1969 július 20-án), a GDP növelése, az adók csökkentés, a SALT-1 fegyverzetcsökkentési megállapodás aláírása és látogatása Pekingben (a kínai - amerikai viszony rendezése) - mégis negatív lett megítélése elsősorban a vietnámi háború elmélyítése, a pénzügyi visszaélésekkel és szabálytalanságokkal teli 72-es kampánya és a botrányos lehallgatási ügye miatt. A Watergate-botrány 1972 nyarán került a nyilvánosság elé, miután kiderült, hogy Nixon emberei lehallgató készüléketet helyeztek el a rivális demokrata párt washingtoni irodaházában, a Watergate épületben. A Washington Post újságírói leleplezték az ügyet, de egy titokzatos belső ember (Deep Throat) is segítette őket. (Róla később derült ki, hogy az FBI elnökhelyettese, Mark Felt volt.) Nixon a vizsgálat alatt akadályozta az igazságszolgáltatást, bizonyítékokat tartott vissza és fedezte embereit. 1974 augusztus 9-én lemondásra kényszerült, mint az USA egyetlen megbuktatott elnöke.

4. George W. Bush - ifjabb Bush (ciklus: 2001-2008)

Negyedik helyezett az Irak megszállására parancsot adó George W. Bush, aki szöges ellentétben édesapjával, az 1989 és 1993 közt szintén elnökösködő idősebb Bush -sal, egy mindenben alelnökére (Dick Cheney -re) támaszkodó és befolyásolható politikusként lett az USA első embere. A republikánusok kezdetben egységesen támogatták, ám idővel fogyatkozni kezdtek pártolói. Legnagyobb melléfogása az volt, hogy Irakban egyáltalán nem találtak tömegpusztító fegyvereket, holott korábban a Bush-kabinet biztosra vette azok létezését. (Sőt ezzel indokolta Irak haladéktalan megszállásának szükségességét is.) Később azzal tette magát ellenszenvessé, hogy bizalmi köréhez tartozó vállalkozóknak adta az iraki újjáépítés révén jó bevételeket adó állami szerződéseket. (Jelentős megbízásokat kapott például Cheney alelnök cége, a Halliburton is.) Bush egész ciklusa alatt neokonzervatív tanácsadóinak legszűkebb csoportjára hallgatott és több állami kölcsönt vett fel, mint a korábbi kormányzatok együttvéve. 2004-ben ugyan újraválasztották, ám ezt elsősorban annak köszönhette, hogy az amerikai nép az iraki és afganisztáni háborúk, illetve a terrorizmus elleni harc alatt nem akarta eltávolítani vezetőjét (még ha az a vezető nem is volt éppen rátermett). Bush népszerűsége 2008 őszére alig 20%-ra csökkent, ami az összes korábbi elnök népszerűségét messze alulmúlta.

3. Donald John Trump (ciklus: 2017 - )

A lista bronzérmese a jelenlegi amerikai elnök, Donald Tump, aki felmenőitől örökölt szálloda- és ingatlan birodalmával (melyet bővíteni is tudott) az USA egyik leggazdagabb üzletembereként vásárolta kaparintotta meg magának az elnökséget. Az idén júniusban 74. életévét betöltő és a republikánusok támogatásával hatalomra kerülő Trump talán legnagyobb vétke a bevezetőben is említett nemzetközi klímaegyezmény felmondása, amely mögött az amerikai nagytőke támogatása sejthető, noha az elnök nemzeti érdekként próbálta feltüntetni az egészet. Másik bűne, hogy az előző elnök, Barack Obama rendelkezéseinek egy részét megpróbálta visszavonni és lerombolta a külpolitikában elért eredményeit is, például az Iránnal 2015 nyarán aláírt megegyezést. Trump rövidlátó módon, különböző lobbi- és érdekcsoportok befolyása alatt, gyakran John Bolton nemzetbiztonsági főtanácsadó hatásának engedve, nem ritkán pedig önfejűen, senkire sem hallgatva, az objektív szakértőket is mellőzve hozza meg döntéseit. Számtalan intézkedése rombolta Amerika viszonyát a mellette álló szövetségeseivel és önfejű konokságával folyamatosan fenyegeti az érzékeny nemzetközi béke-egyensúlyt. Az USA viszonya évtizedek óta nem volt olyan rossz Oroszországgal és Kínával, mint most.

2. Andrew Johnson (ciklus: 1865-1869)

A lehető legalacsonyabb társadalmi helyzetből felemelkedő (írástudatlan szülők gyermekeként nevelkedő), segédmunkásból lett demokrata elnök, a  polgárháború utáni Amerika gondjaival kellett, hogy szembenézzen. Ugyan nem volt könnyű helyzetben mikor a Fehér Házba költözött - hiszen az északiak gyanús, déli demokratának, a déliek pedig egyszerű árulónak tekintették - ő még tetézni is tudta rossz hírét. Johnson ugyanis nem a polgárháborúban megsebzett országa sérüléseit gyógyítgatta, hanem tovább élezte az akkoriban kettéosztott USA feszültségeit. Nehezen megbocsátható módon az egyébként is legyőzött és megalázott déli államokat minden lehetséges módon sanyargatni próbálta. Több százezer déli fehér állampolgárt fosztott meg politikai jogaitól, ugyanakkor politikai jogokkal ruházta fel a helyi lakosság többsége (és mellesleg az északiak egy része által is) alsóbbrendűnek tekintett feketéket. Az ültetvényekről képzetlenül kikerülő, hirtelen szabaddá váló, többnyire írástudatlan (és kulturálatlan) színesbőrű rabszolgák randalírozásait büntetlenül hagyta, így a déli államokban 1865/66 -ban valóságos terror-helyzet alakult ki. A tízezer (sőt százezer szám) utcákra kerülő feketék mindent elvettek, ami megtetszett nekik - hiszen nem ismerték a társadalomba való beilleszkedés szabályait (amiről nem tehettek, hiszen addig rabságban éltek) - félelmetesen rossz közbiztonsági állapotokat okozva. Mindennapossá váltak a fehér nők elleni erőszaktevések, ami ellen csak az akkoriban megalakuló Ku-Klux-Klan tett lépéseket (önkényesen).

1. Ulysses S. Grant (ciklus: 1869-1877)

A”minden idők ötödik legrosszabb amerikai elnöke” címen ketten is osztoznak, egyikük, az 1869 és 1877 közt hivatalban lévő, polgárháborús hős, Ulysses S. Grant. A négy gyermekes, katonai karrierje előtt vállalkozóként élő, de minden vállalkozását csődbe juttató tábornok, katonatisztnek kiváló volt, ám elnöknek csapnivaló teljesítményt nyújtott. A polgárháborús harcok végén a déliek főparancsnoka, Robert E Lee tábornok, Grant előtt tette le a fegyvert, így az északi parancsnok népszerűsége az egekbe szökött. Ez a népszerűség egészen 1868-ig kitartott és Grantet elnöki székhez juttatta. A hivatali munka és diplomácia azonban nem volt Gratnek való: kormányába szakpolitikusok helyett barátokat, rokonokat hívott, akik aztán mérhetetlenül korruptnak bizonyultak és az ország ügyeinek intézése helyett inkább saját zsebeik megtömésével foglalkoztak. Eközben a legyőzött déli államokban katonai megszállás tartotta fenn a rendet, a felszabadított feketék állandó és büntetlenül hagyott garázdálkodásai mellett. Sajnos Grant az indiánokkal szemben is iszonyú kegyetlenséggel lépet fel: tábornoka, George Armstrong Custer 1875 és 1876 éveiben valóságos „népirtó hadjáratokban” pusztította az őslakosságot és kényszerített minden indián lakos rezervátumokba. Grant végül mértéktelen szivarozásainak lett áldozata, 63 évesen (1885-ben) nyelvrákban halt meg. Egy szétdúlt, korrumpálódott és délen katonailag rettegésben tartott országot hagyott hátra.

*** 

alsofejlec5.jpg

Az 5 legjobb börtönös film

Számtalan siker-produkció, látványos akciófilm, izgalmas krimi, illetve ütős dráma játszódik börtönökben és nagyon sok elgondolkodtató műnek is börtön a legfőbb színtere. Így természetesen börtönös filmekből is összeállítható TOP lista, melyből mi most is a szokásos ötöst kerestük, vagyis az 5 legjobbat. Előrebocsátva egyetlen gondolat csupán: ezúttal nem soroltuk listánkra az olyan többszörösen elismert darabokat, melyek önmagukban is értéket képviselnek (amit nem elsősorban a börtön kölcsönöz számukra), mint A remény rabjai (The Shawshank Redemption) és a Halálsoron (The Green Mile) illetve az olyan filmeket, melyek vígjátéki jelleggel közelítik meg a börtönéletet, mint a Dutyi dili (Stir Ctazy). Most pedig következzen a lista:

5. Papillon (2017)

/Ajánlott kritika./

papillon.jpg

Franklin J. Schaffner 2017-es Pillangó-rendezése az egyik legjobban várt produkció volt számomra három évvel ezelőtt és nem csupán azért mert többször is olvastam Henri Charriére saját élményekből megírt könyvét (mely a film alapján adja), hanem mert az egyik legjobb sztori, ami valaha megtörtént (ha igaz, ha csak félig valós is). Charriére fiatalon kerül a 30-as évek börtönvilágába és a Dél-amerikai francia fegyenctelepekre. Charlie Hunnam meggyőzően "hozza" a karaktert, akárcsak Remi Melek (Bohém rapszódia) a legjobb barát (Louis Dega) alakját. Végig-izgulhatjuk Pillangó szökését (miközben megtudjuk, hogy nevét a mellkasára tetovált formáról kapta). A 2017-es Papillon-feldolgozás izgalmas, látványos és átélhető életrajzi kalandfilm, amit egyszer mindenkinek látnia kell.

4. A góré (Shot Caller) 2017

/Ajánlott kritika./

shot_caller.jpg

Különleges filmélményt adott számomra ez a szintén három éve készült dráma Ric Roman Waugh rendezésében és Nikolaj Coster-Waldau főszereplésével. A halálos közlekedési balesetet okozó családapa, Jacob (Nikolaj Coster-Waldau), - aki egy sikeres egzisztenciát megszakítva kerül a börtönbe - néhány év alatt kőkemény kitetovált rabbá alakul át, miközben leszámol régi életével is. Bár megússza a benti leszámolásokat, közben a szigorítottat uraló Szörny (Holt McCalany) "tulajdonává" válik, mely helyzetből csak önfeláldozással és egy ravasz terv kivitelezésével tud szabadulni. Izgalmak, fordulatok bontakoznak ki előttünk és közben bepillantást nyerünk a legdurvább bűnözők kegyetlen világába is.

3. Pillangó (1973)

/Ajánlott kritika./

pillango.jpg

Az ötödik helyen bemutatott Papillon eredeti feldolgozása leginkább Franklin J. Schaffner rendező és Steve McQueen (főszereplő) nevéhez kötődik, de kétségtelen, hogy az 1973-ban készült életrajzi drámában Dustin Hoffman is óriásit alakít. A sztori - Henri Charriére 14 éves fogságának története és szökésének részletei - valóságszerűbben kerülnek bemutatásra, mint a lista ötödik helyén szereplő, 2017-es változatban. A Dél-amerikai fegyenctelepeken mintha mi magunk is ott lennénk, átélve a szörnyűségeket: a trópusi meleget, a kevés élelmet, az őrök brutalitását és a gyakran egymásra támadó rabok jelentette veszélyt. A legkiemelkedőbb jelenetsor az Ördög-sziget csend-zárkájában játszódik, ahol Pillangó éveket tölt és csak óriási lelkierővel marad életben.

2. Az elítélt (Felon) 2008

/Ajánlott kritika./

felon.jpg

A Felon egy sok rétegű dráma, mely hasonlóan Shot Caller -hez egy majdnem ártatlanul börtönbe került átlagember életben maradásáról szól. Wade Porter (Stephen Dorff) bűne csak annyi, hogy egy házába betörő és alvó gyerekére is veszélyt jelentő betörőt üt le, megvédve családját. Sajnos azonban már az utcán csapja le a bűnözőt, akinél nem találnak fegyvert, viszont belehal Wade ütésébe. A vád gyilkosság lesz, az ítélet pedig 3 év letöltendő börtönbüntetés. Wade -nek nincs szerencséje: a börtön-buszon belekeveredik egy késeléses gyilkosságba, így szinte egyből a szigorított cellasorra kerül és büntetésének időtartama is 7 évre növekszik. A szigorítottban aztán csak John Smith (Val Kilmer) segítségével tud életben maradni az udvaron folyton egymásnak eső elítéltek között, akik mellett a szadista őrparancsnok, Jakcson hadnagy is fenyegeti a rabokat. Smith megmenti Wade -et minden értelemben.

1. Egy ártatlan ember (An Innocent Man) 1989

/Ajánlott kritika./

artatlan_ember_otosre.jpg

Peter Yates 1989-es börtön-filmje a harmadik a sorban (jelen listán), mely egy újabb megközelítésben tárja elénk egy börtönbe kerülő hétköznapi fickó hányattatásait. Ezúttal azonban a "főhős" valóban teljesen ártatlan. A Shot Caller központi karaktere halálos balesetet okoz, a Felon főszereplője mégiscsak gyilkol (ha családját védve is), de az Egy ártatlan ember Jimmie Rainwood -ja (Tom Selleck) az égvilágon semmi rosszat nem tesz. Csupán lakcímét téveszti el két mocskos zsaru, akik egy másik címre akarnak lecsapni, de sajnos véletlenül Jimmie otthonában jelennek meg (fegyveresen törve a férfira). Az ártatlan Rainwood -ot hibájuk leplezése érdekében mártják be (kábítószert elhelyezve lakásában), így Jimmie gyorsan a börtönben találja magát. A rácsok mögött csak Virgil Cane segítségével tud életben maradni, aki azért segíti, mert szintén bosszút akar állni a Rainwood -ot is bemártó korrupt zsarukon. A script és a rendezés egyaránt kiemelkedő, ahogyan Tom Selleck alakítása is.

+1 A bosszú börtönében (Lock Up) 1989

/Ajánlott kritika./

lock_up.jpg

Végül a plusz 1 film (belső "szabály-kódexünk" engedelmével), egy Sly mozi, melyhez személyes kötődésem van még gyermekkoromból. Persze ez némileg "csorbítja" objektivitásomat, - hiszen "megbocsátok" több túlzást is ennek a John Flynn rendezésnek és inkább a pozitívumokra fókuszálok - mégis úgy érzem valóban itt a helye. A sztori bár egyszerű, nagyon is jól kitalált: Frank Leone (Sylvester Stallone) egy ellene személyes bosszúhadjáratot folytató szadista börtönigazgató, Drumgoole (Donald Sutherland) kezei közé kerül. A börtön legfőbb ura tönkre akarja tenni Leonét és minden lehetséges módon provokálja őt - őrei, majd néhány neki dolgozó rab segítségével is - sőt még egy rabtársát is megöleti. Végül eléri, hogy Leone szökést kíséreljen meg, de az egész fordítva sül el: Leone elkapja az igazgatót, aki megemlegeti, hogy belekezdett az egészbe. Engem már 16 évesen is magával ragadott az egyszerű sztori, de még inkább az, ahogyan Stalonne hozza a kőkemény figurát. Számomra akárhányszor megnézhető mozi, mely egyértelműen megérdemli a +1 helyezést a listán. /07.19.12:04/

*** 

alsofejlec5.jpg

Minden idők 5 legnagyobb bevételt hozó filmje

A filmeket több szempont alapján lehet rangsorolni: ismert a filmes szakma elismerés-rendszere, mely a nagy filmes díjak odaítélésében ölt testet (pl Golden Globe, Oscar), aztán ott vannak a filmeket értékelő oldalak listái (pl IMDb, Metacritic, Rotten Tomatoes) és végül sokat nyom a latban a bevételek alapján történő rangsorolás, mely a mozinézők jegyvásárlásait veszi figyelembe. Ez utóbbi alapján a következő 5 film tekinthető minden idők legnagyobb bevételt hozó filmes alkotásainak:

1. Elfújta a szél (1939)

elfujta_aszel.jpg

Eredeti cím: Gone with the Wind, teljes bevétel a mai napig: 3,8 milliárd dollár. Az amerikai DÉL szülötteként regényíróvá lett Margaret Mitchell 1936-ban fejezte be élete leghíresebb könyvét az Elfújta a szelet, melyet aztán 1939-ben filmesítettek meg (a regény óriási sikere miatt). A forgatókönyvet Sidney Howard írta, a rendezői székbe pedig Victor Fleming ült. Főszereplők: Vivien Leigh (Scarlett), Clark Gable (Rhett Butler) és Leslie Howard (Ashley Wilkes). A történet az USA polgárháborús déli államaiban játszódik (főleg Georgia-ban) ahol Scralett O'Hara egy módos ültetvényes család elkényeztetett lányaként reménytelen és viszonzatlan szerelmet táplál a szomszédos uradalom szépfiúja, Ashley Wilkes iránt. Közben kirobban a polgárháború és Scarlett Atlantába kerül, ahol a történelem egyik legnagyobb viharának kellős közepében találja magát. A várost az északiak kezdik ostromolni, a lány pedig egy másik férfi, Rhett Butler segítségével tud csak elmenekülni. Kettejük közt furcsa kapcsolat alakul ki, mely a későbbiekben a regény legfőbb témáját adja. Annak idején a filmet óriási érdeklődés fogatta és máig nagyon népszerű a romantikus történelmi sztorikat kedvelők körében.

2. Avatar (2009)

avatar.jpg

James Cameron 2009-es kaland-fantasy-sci-fi alkotása a mai napig: 3,35 milliárd dollár összbevételt hozott a 20th Century Studios konyhájára és a producerek pénztárcájába. Annak idején forradalmi újdonságként került a mozikba, a sajátos CGI-világa miatt, melyet akkoriban a szintén nem túl régen rendszeresített 3D -ben nézett szinte mindenki. (Bár én őszintén utálom a 3D -t és kerülöm is ahol csak tudom, el kell ismerjem: az Avatár ütős filmélményt ad ebben a nézetben.) Bár a Na'vik földjeit elvenni akaró, természeti kincseikért gyarmatosító gonosz fehérek harca az elmaradott, természetimádó bennszülöttek ellen, kicsit áthallásos az indián-filmek irányába, a hihetetlen látványvilág mindenért kárpótol bennünket. A főszereplők közül pedig - Sam Worthington, Sigourney Weaver, Zoe Saldana és Stephen Lang alakításait nézve - mindenki játéka megfelel saját karakterének. Legalább egyszer mindenkinek látnia kell az Avatárt, hogy "elvarázsolódjon" 166 pernyi időre egy különleges világban.

3. Titanic (1997)

titanic.jpg

A 11 Oscart nyert Titanic teljes bevétele a mai napig: 3,3 milliárd dollárra rúg, így minden idők harmadik legtöbb bevételt hozó filmje. James Cameron (aki nem csak rendező ennél az alkotásnál, de forgatókönyvíró is) egy olyan kalandfilmet rakott össze, mely egyszerre romantikus dráma és látványos akció is, rengeteg valós történelmi kitekintéssel. Megismerhetjük a 269 méter hosszú, akkoriban gigantikus méretűnek számító (52 ezer tonnás) RMS Titanic utasszállító hajó katasztrófájának történetét, vagyis az 1912 április 14-én (23 óra 40 perckor) való jéghegynek ütközésének valós históriáját. Közben egy szerelmi sztori is kibontakozik előttünk: a szegény sorból származó Jack Dawson (Leonardo DiCaprio) és az érdekházasságba hajszolt úrilány, Rose (Kate Winslet) tragikusan végződő románca. A film vegyíti a jelent és múltat: megismerjük a túlélő hölgyet napjainkban, akiről kiderül, hogy ő az a bizonyos fiatal lány, aki a Titanicon megtalálta, majd el is vesztette annak idején a szerelmet. Romantika, izgalom és látványosság egyszerre élvezhető ebben a tényleg grandiózus alkotásban.

4. Csillagok háborúja (1977)

starwars.jpg

A Star Wars űropera legelsőként elkészült része, mely később a New Hope címet kapta (megkülönböztetve a franchise többi epizódjától) máig 3 milliárd dollárt hozott a készítőknek. Az 1977-ben mozikba kerülő George Lucas sci-fi egy teljesen új világot teremtett annak idején, mely világ a mai napig "fogva tartja" rajongóit. Eddig összesen 9 számozott és két spin-off rész került a mozikba, de a legelsőként megjelent epizód népszerűsége töretlenül megmaradt; nem véletlenül. Mark Hamill, Carrie Fisher, Harrison Ford és Alec Guinness átélhetővé tettek egy felnőtteknek szóló (de mindent korosztályt megtaláló) mesét, mely a maga külön szabályaival és elemeivel mindenki fantáziáját megragadta. Bár sokan próbálták már elemezni a Star Wars sikerének titkát, valójában csak kevesen jöttek rá arra, hogy a jó és a rossz küzdelmének, egyedi karakterekkel és különleges helyszínekkel megtöltött világa a fantázia szárnyalását ajándékozza mindazoknak, akik hagyják, hogy magával ragadja őket ez a különleges közeg. Ez a Csillagok háborúja 43 éves sikersorozatának titka és ezért minden idők negyedik legtöbb bevételt hozó filmje is.

5. Bosszúállók, végjáték (2019)

bosszuallok.jpg

A Marvel és DC szuperhős-világa ugyanúgy egy fantázia-univerzum, mint a Star Wars galaxis, csak itt mozaikszerű elemekből és külön-külön szerethető (körülrajongható) karakterekből tevődik össze a teljes kép. Ebben aztán mindenki szabadon kedvelheti saját epizódját a hozzá tartozó szuperhőssel. Ami a Bosszúállók filmeket különlegessé teszi, az ennek a heterogén fantázia-világnak az egyesítése és a szuperhősök összehozása. A negyedik fejezet, a Végjáték kasszát robbantott 2019-ben, mert mindenki kíváncsi volt a befejezésre. A film teljes bevétele (a mai napig) elérte a 2,9 milliárd dollárt, amivel a lista ötödik helyére került. Bár én inkább ezzel a sorrenddel értek egyet, elismerem, hogy az Endgame baromi látványos a Marvelek közt és helyrebillenti az Infinity War (Bosszúállók 3) után bennünk maradt veszteség érzést. A Russo-testvérek és a megszokott csapat (Chris Evans, Scarlett Johansson, Robert Downey Jr, Chris Pratt, Chris Hemsworth, Mark Ruffalo, Elizabeth Olsen és a többiek) odatették magukat a Végjátékban is. [07.13.00:27]

Felhasznált forrás: IMDb Highest Grossing Blockbusters of All Time Adjusted for Inflation

*** 

alsofejlec5.jpg

Az 5 legnagyobb hadvezér a történelemben

Előző posztunkhoz hasonlóan - melyben az 5 legjobb háborús filmet kerestük - a világtörténelem legnagyobb hadvezéreinek kiválasztása is kemény feladat elé állított bennünket. Bár segített némileg a történelemtanári végzettség (egyikünk esetében), így sem volt egyszerű feladat az elmúlt 5 évezred sok ezernyi sikeres hadvezérének megvizsgálása és életútjaik (sikereik, vereségeik) összevetése. A végeredmény két ókori, két újkori és egy XX. századi hadvezér lett, melyhez a ráadásban (melyet lehetővé tesz belső szabálykódexünk) egyetlen középkori hadvezért is hozzátettünk. Így végül 4 külföldi és 2 magyar katonai vezetőről olvashattok a szerintünk legnagyobbak listáján. Lássuk tehát:

5. Erich von Manstein

manstein.jpg

A Wehrmacht legtehetségesebbnek tartott német tábornoka, Erich von Manstein (1887-1973) végigharcolta a második világháborút, melynek több nagy hadműveletében is fontos szerepet játszott. Maga Adolf Hitler is elismeréssel tekintett Mansteinre és képességeit dícsérve szólt róla nem egyszer. Manstein tábornokként vett részt Lengyelország legyőzésében, majd ő készítette el a háború egyik legsikeresebb haditervét, Nyugat-Európa lerohanására; ez volt a Sarlóvágás („Sichelschnitt”). A Szovjetunió lerohanásakor hadtest-, majd hadsereg parancsnok. Karrierje egyik legnagyobb haditette Szevasztopol és a Krím elfoglalása volt 1942-ben. A sztálingrádi német vereség után az utolsó német sikerek is hozzá köthetőek, például Harkov és Belgorod átmeneti visszavétele. A háború után a NATO egyedül őt kérte fel a III. Birodalom tábornokai közül a nyugat-német hadsereg felállításának megsegítésében.

4. Nagy Sándor

alexandros.jpg

Az ókori történelem rengeteg kiváló hadvezérrel ajándékozta meg az emberiséget akik közül győzelmeinek számát tekintve kiemelkedik a Krisztus előtti negyedik században világbirodalmat építő III. Alexandrosz, azaz Nagy Sándor. A Krisztus előtt 334-ben még csak alig 22 éves fiatalember, - Makedónia uralkodója és az egész Hellasz vezetője - egy alig 48 ezer fős sereggel támadt a korabeli világ legnagyobb birodalmára, Perzsiára. Falanx harcmodorban küzdő, de jelentős lovassággal is rendelkező hadereje sorra győzte le a perzsákat Granikosznál, Isszosz mellett, végül Gaugamélánál. Indiára is csapást mért, ám az Induson túlról végül hazatért, katonái lázongása miatt. Több, mint egy évtizeden keresztül tartotta egyben birodalmát, de közben féktelen életmódja legyengítette szervezetét. Alig 32 évesen ragadta el a halál, Kr.e. 323-ban. Halála pillanatában ő volt a Föld legnagyobb hatalmú embere és legsikeresebb valaha élt hadvezére.

3. Hunyadi János

hunyadi_janos.jpg

Listánk egyik magyar tagja, a törökverő Hunyadiak legkiválóbbja, Mátyás király apja és Nándorfehérvár hőse: Hunyadi János (1407-1456). A havasalföldi (vélhetően kun) felmenőkkel rendelkező Hunyadi, 9 éven keresztül szolgálta katonaként (és hadvezérként) Luxemburgi Zsigmond későbbi német-római császárt, majd az akkoriban alig 16 éves I. Ulászló szolgálatába állt: hatalomra segítette, majd hűen szolgálta egészen annak korai haláláig. 1441 és 1444 közt Rácországban (Szerbia) majd Erdélyben (szebeni csata), majd a bolgárok földjén aratott sorozatos győzelmeket a törökök felett. Legendás hosszú hadjáratában mélyen betört az Oszmán Birodalomba és egészen Várnáig hatolt. Ott ugyan királya I. Ulászló elesett, ám ezt követően Hunyadi a Magyar Királyság kormányzója lehetett.  Élete utolsó nagy katonai bravúrjaként 1456 nyarán bejutott seregével az ostrom alatt álló Nándorfehérvár várába, majd onnan kitörve elfoglalta a török ágyúkat és azokkal lövette II. Mehmed 50-60 ezres hadát. Végül a csata után pestis vitte el, de neve örökre egybefonódott a hősies helytállással és a katonai zsenialitással.

2. Julius Caesar

caesar.jpg

Az ókor másik nagy alakja a római történelem legkiemelkedőbb hadvezére, Caius Iulius Caesar volt. Alig 30 évesen már egy egész provinciát igazgatott (Hispania Ulterior), majd 10 évre rá a Római Birodalom három leghatalmasabb embere közé emelkedett (első triumvirátus). Gallia meghódításával bizonyította katonai rátermettségét és több tucat győzelmével különleges hadvezéri képességeit. Kre. 49-ben Pharsalusnál legyőzte legfőbb riválisát Pompeiust, majd újabb győzelmekkel biztosította Rómát arról, hogy ő a birodalom történetének legnagyobb katonai vezetője. Kr.e. 47-ben diadalt aratott II. Pharnakész pontuszi király serege felett is, mely győzelméről csak ennyit írt a szenátusnak (hadijelentésként): Veni vidi, vici (jöttem, láttam, győztem). Harcolt Afrikában, Ázsiában, Európában, három kontinensen maradva legyőzhetetlen. Kr.e. 45/44-ben már teljhatalommal uralkodott a Római Birodalom felett és a nép szerette is, ám mivel a szenátust mellőzte, rengeteg ellenséget szerzett magának. Végül maguk a szenátorok ölték meg 23 késszúrással.

1. Napoleon

napoleon.jpg

A neve minden történelmet tanult előtt ismert, katonai zsenialitása nem kérdéses. A hadtörténelem azon kevés hadvezére közé tartozik, aki egészen lentről kezdte katonai pályafutását: végigjárta ugyanis a ranglétrát az egyszerű hadnagytól fel egészen a hadsereg-tábornokig. A korzikai és olasz felmenőkkel rendelkező fiatalember a katonai akadémiáról tüzér-tisztként került ki, majd a nagy francia forradalom alatt kezdte meg felívelő pályafutását. Már 24 évesen, 1793-ban dandártábornok lett, 3 évvel később pedig az itáliai francia seregek főparancsnokává nevezték ki. Mivel ekkoriban szinte egész Európa a francia forradalom elfojtására szövetkezett, Napóleon mindenkivel harcban állt a kontinensen. Küzdött Itáliában, Afrikában és Nyugat-Európában több helyen is. Győzelmei népszerűvé tették, így megkaparintotta a legfőbb hatalmat: 1804-ben Franciaország császára lehetett. Innentől 10 esztendőn keresztül, 1814-es bukásáig sorra aratta győzelmeit Európa-szerte, mintegy 60 csatában diadalmaskodva. Később, 1815-ben egyszer még  visszatért, de a waterlooi csatában (1815 június 18.) végleg legyőzték. Száműzetésekor egy neki feltett kérdésre azt válaszolta: "legbüszkébb az 1805-ös Ausztria feletti austerlitzi győzelmemre vagyok".

Ráadás +1: Görgey Artúr

gorgey.jpg

Hunyadi János mellet, az 1848/49 -es szabadságharc és forradalom legnagyobb formátumú alakját, Görgey Artúrt éreztük leginkább érdemesnek a listára való felkerülésre. Bár megítélése sokáig vitatottnak számított, az elmúlt 30 évben megváltozott a róla kialakult összkép, melyet annak idején sajnos maga Kossuth sározott be (oktalanul). Valójában az eredetileg vegyész végzettségű Görgey zseniális stratégiai-, taktikai és hadvezéri képességekkel vezette a rá bízott magyar honvédseregeket, eleinte a feldunai hadtest tábornokaként, majd főparancsnokként. Egy ideig hadügyminiszter is volt, de igazi hírnevet a tavaszi hadjárat során aratott győzelmeivel szerzett. Katonái tisztelték, beosztottjai szerették és mindig vakon engedelmeskedve teljesítették parancsait. Görgey kétségtelenül legyőzte Ausztriát hadseregét 1849 tavaszán, ám az orosz beavatkozással kialakult háromszoros túlerővel sajnos nem tudott mit kezdeni. Bár Kossuth őt okolta a végső vereségért (önmagát mégsem okolhatta), Görgey a hosszú ausztriai száműzetése után végül visszatelepülhetett Magyarországra (a kiegyezést követő években). Szokatlanul magas korban, 98 évesen hunyt el Budapesten. [07.10.13:10]

----------------------------------------------

Egyik hozzászólónk szerint Napóleon is elárult egy véleményét tükröző listát a történelem legnagyobb hadvezéreiről: Nagy Sándor, Hannibal, Julius Caesar, Gusztáv Adolf, Nagy Frigyes, Savoyai Jenő és Henri de La Tour d'Auvergne (Turenne)

***

alsofejlec5.jpg

Az 5 legjobb háborús film

A "legjobb filmek" vagy különböző műfajú filmes alkotások listái többnyire tízes felsorolások szoktak lenni, ám a mi blogunk ars poetikája az ötös számkörbe tartozik, ahogy erről bemutatkozásunkban írtunk, így jelentős rövidítéssel élve mi ezúttal a legjobb ötre fókuszáltunk! Persze ezzel saját dolgunkat nehezítettük meg (nem kicsit), de szeretjük a kihívásokat. A lista előtt egy lényeges adalék: a holokauszt témájú és életrajzi jellegű filmeket (pl Schindler listája, Zongorista, Bukás ... stb), illetve vígjátéki jellegű munkákat (pl Kelly hősei) most nem soroltuk a háborús filmek tárgykörébe. (Bár hozzáteszem: a Kelly hősei óriási kedvencem.) Az egyes filmek jellemzései pedig rövidek - tömörek, így túlbonyolított és terjengős kritikákra ne számítsatok. A lényeget emeltük ki: hogy miért tekintjük kiemelkedőnek a lista egyes tagjait. Nézzük tehát, nem  tetszési rangsor szerint:

Das Boot (1962)

das_boot.jpg

Német film pontosabban NSZK (mert hogy akkoriban még volt olyan, hogy NSZK és NDK) 1981 -ből. A tengeralattjárót, mint realisztikus drámát Wolfgang Petersen rendezte, a főbb szerepekben pedig: Jürgen Prochnow, Herbert Grönemeyer és Klaus Wennemann látható. Amitől különleges: a film cselekménye egy második világháborús U-96 tengeralattjárón játszódik (1941-ben), mesteri feszültségfokozással és elképesztően átélhető jelenetekkel. Szinte ott vagyunk mi is a német tengerészek között az U-96 acélcsövében, a mélységi bombákra figyelve (melyek halálos veszedelemként hullanak alá). Izgalmas sztori, érdekes karakterekkel, akik közül kiemelkedik Heinrich Lehmann-Willenbrock kapitány, aki bár nem szereti Hitlert és a nácikat, hazájáért, bármire kész.

Stalingrad (1993)

stalingrad.jpg

Egy másik német produkció ("erős kezdéssel" rögtön két német filmet sikerült az ötbe nyomnunk), Joseph Vilsmaier direktori közreműködésében. Főszerepekben: Dominique Horwitz, Thomas Kretschmann, Jochen Nickel és Sebastian Rudolph. Amitől különleges a film: nem amerikai szemszögből, hanem német nézőpontból láttatja a Sztálingrád városában küzdő német katonákat, akik közül egy maroknyi csoport szenvedései érzékletes valósághűséggel teszik átélhetővé a háborús borzalmakat. Üdítő változatosság, hogy ezúttal nem arctalan gyilkológépekként, démonizálva és sátánként látjuk a németeket, hanem olyan fickókként, akiket egyszerűen besoroztak hazájuk seregébe. Érezzük félelmeiket, érezzük a csontig hatoló hideget, a halál közelségét és a nélkülözést. Különleges film, melyet egyszer mindenkinek látnia kell, aki tudni akar valamit a háborúról.

A szakasz (Platoon) 1986

platoon.jpg

Egy örök klasszikus Oliver Stone -tól, Charlie Sheen, Willem Dafoe és Tom Berenger főszereplésével. Nem tagadom a lista legjobbjának tartom, mert a filmnek több mélysége is van: egyrészt egy fiatal újonc, Chris Taylor (Charlie Sheen) szemével látjuk a vietnámi háborút (ami átélhetővé teszi a történetet), másrészt két ellentétes karakter (Elias őrmester és Barnes őrmester) viszályában jelenítődik meg a háború két arca: a gonoszságot és elállatiasodást felszínre hozó oldal és a hazafiság (mely mások megmentésében ölt testet). Elgondolkodtató tehát az egész, amihez nagyon jó harci jelenetek és realisztikus látványvilág társul. Rengetegszer láttam és minden alkalommal tudott új élményeket nyújtani.

Apokalipszis most (Apocalypse Now) 1979

apokalipsys.jpg

Különleges és összetett produkció Francis Ford Coppolától, melyben a rendező kiváló színészekkel ábrázolja a vietnámi háború (és egyébként mindenfajta háború) pszichológiáját, az emberi gondolkodásra gyakorolt torzító hatását. Walter E. Kurtz ezredes (Marlon Brando) karaktere megtestesíti mindazt, amivé a háború teheti az embert, ha nem képes ellenállni a borzalmaknak. Az említett amerikai tiszt ugyanis egy saját világot teremt magának a harcok legmélyebb bugyrában, mely szürreális képtelenségével megrettenti a nézőt: ilyenné is tud válni egy háborús övezet? A választ pedig Coppola adja meg a meghökkentő befejezéssel.

Kémek a sasfészekben (Where Eagles Dare) 1968

kemek.jpg

Tudom-tudom inkább kémfilm, (vagy nyomozós thriller), de gyermekkorom nagy filmje, így elfogult vagyok vele kapcsolatban és nem tehetek róla, de ha "háborús filmek" szókapcsolatot meghallom a Kémek a sasfészekben első között ugrik be. A rendező Brian G. Hutton, a főszereplők pedig: Richard Burton, Clint Eastwood és Patrick Wymark. A sztori fordulatos: a második világháború kellős közepén egy különleges angol-amerikai csoport indul egy amerikai tábornok kiszabadítására a Schloss Adler (Hohenwerfen) festői hegycsúcsához. Közben azonban kiderül: senki nem az akinek mondja magát, a brit hírszerzésben pedig német ügynökök és árulók tevékenykednek. Kapunk izgalmakat, hihetetlen hegyvidéki havas háttereket, meglepetéseket és két remek színésztől nagyszerű alakításokat.

Ráadás: + 1: A leghosszabb nap (1962)

leghosszabb_nap.jpg

Óriási vita zajlott Fortress barátommal arról, hogy lehagyható e a listáról Ken Annakin partra-szállós örökzöldje, melyet mindketten vagy tucatszor láttunk. Nos, nem. De a ráadás szekcióba bepréseltük, mert erre engedélyt ad belső "házirendünk" (ars poeticánk). És most élünk is vele. A leghosszabb nap a normandiai szövetséges partraszállást mutatja be, több karakter sorsán keresztül, 180 percben. Főszerepekben: Henry Fonda, John Wayne, Sean Connery, Richard Burton. Ami miatt különleges: német szemszögből is látjuk az eseményeket, így mindkét fél döntési mechanizmusait, félelmeit illetve siker-, vagy kudarc érzéseit átélhetjük. [07.07.00:54]

***

alsofejlec5.jpg

Üdvözlünk a ötös listák blogon!

Üdvözlünk blogunkon!

Rengeteg dolog van, ami rangsorolható, listázható, amiből kiválasztható az 5 legjobb, vagy éppen az öt legrosszabb. Jelen blog ennek a gondolatnak a jegyében jött létre. Tervezzük, hogy a politika, a sport,  a közélet, a filmvilág, a történelem és még számtalan más terület legjobb és legrosszabb elemeit kiválasszuk és közzétegyük. Egyébként ketten készítjük a posztokat: Jerico és a "hivatásos tanácsadó, vitapartner": Fortress.

Hogy miért épp 5? Öt elem létezik a Feng Shuiban (tűz, víz, föld, fém, fa), öt érzékszervvel rendelkezünk, (és 5 ujjal egy-egy kezünkön), 5 karika jelképezi az olimpiát, 5 karú a tengeri csillag, 5 ágú a Heineken csillaga, öt évig tart az egyetem, ötös a legjobb jegy a suliban, öt lakott kontinens van és a LOTTÓ ötös a legkirályabb nyeremény. Amellett 5 nagy világvallás ismert és ötszögű a világ legnagyobb épülete is, az amerikai védelmi minisztérium (pentagon). Az ötös szám a misztikumot jelöli a legtöbb mitológiában és az egyik legősibb szimbólum is az 5 ágú csillag. Végül:

mindig mindenhol tízes listákat látunk, itt az ideje egy kis rövidítésnek! 

Mivel a legelső három posztunk rögtön megjelenés után 22 ezres olvasottság fölé ment (július 7-én, 10-én és 13-án) ezt jó jelnek tekintjük (és köszönjük), így bizakodóan tervezünk további érdekességeket (szigorúan 5-ös alapon)!

***

alsofejlec5.jpg